Akrcsak Magyarorszg, gy Norvgia is 19 megyre osztotta fel a terlett.
1. Akershus - Norvgia dli rszn, kzvetlenl a fvros mellett tallhat. Oslo utn, ez az orszg legnpesebb megyje. Llekszma 573 326 f. Nevt a fvros vdelmre ptett Akershus erdrl kapta. rdekessg, hogy kzigazgatsi kzpontja a megye terletn kvl, Osloban tallhat.
2. Aust-Agder - Szintn az orszg dli rszn tallhat. Terlete 9212 km², llekszma 113 518 f. Alacsony llekszmnak ksznheten ez a megye az orszg msodik legkisebb npessg megyje. Ehhez a kzigazgatsi egysghez tartoznak Tromøy, Justøya s Sandøya szigetei is. Kzpontja, Arendal.
3. Buskerud - Norvgia dlkeleti rszn fekszik. Az oslo-fjordi Hurumtl a Halling-hegysgig s Hardangerig terjed. Nyugati rsze hegyes fennsk erds vlgyekkel s magasan fekv legelkkel. Keleti fele alfld, sok tval s patakkal. Npessge a 2011-ben mrt adatok alapjn 261 146 f. Kzpontja, Drammen.
4. Finnmark - az orszg legnagyobb terlet, ugyanakkor legkevsb lakott megyje, Norvgia szaki rszn tallhat. Llekszma mindssze 73 ezer f. Finnmark szaki partjain l Norvgia legnagyobb madrkolnii kzl tbb: a legnagyobbak a Hjelmsøystauran Måsøy kzsgben s a Gjesværstappan Nordkapp kzsgben. Kzpontja, Vadsø.

5. Hedmark - a dlkeleti rgiban tallhat, kzigazgatsi kzpontja a 27 593 lakossal rendelkez Hamar. Oppland megyvel egyedlll abban, hogy nincs tengerpartja. Terlett tekintve a harmadik legnagyobbnak tekinthet. thalad rajta az orszg legnagyobb folyja, a Glomma. Egysz Norvgiban, ez a legkevsb urbanizldott vidk, ugyanis a npessg fleg falvakban l.
|