Oslo Norv�gia f�v�rosa, s egyben az orsz�g legnagyobb v�rsa. Az Oslo-fjord �szaki v�g�n�l fekszik. a 2014-es adatok alapj�n, a v�ros n�pess�ge 634 463 f�.  

�GHAJLAT

Oslo �ghajlata ny�ron viszonylag meleg, a ny�ri h�napok �tlagos napi cs�csh�m�rs�klete meghaladja a 20 �C-ot. �ltal�ban a leh�l�s okt�ber v�ge fel� �rkezik. Az eddig m�rt legmagasabb h�m�rs�klet 35 �C volt. A telek hossz�ak �s hidegek, a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 4,3 �C. A h�es�s egyenletesen oszlik el a t�li h�napokban. �tlagosan �vente 30 napig van 25 cm-n�l vastagabb h�takar�. A hidegrekord -27,9 �C. Az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 763 mm. A ny�r enyh�n csapad�kosabb, mint a t�l.

T�RT�NELEM

Skandin�v sag�k szerint Osl�t III. Harald norv�g kir�ly alap�totta 1049-ben, nemr�g azonban 1000 el�tti kereszt�ny temetkez�si helyet t�rtak fel a r�g�szek. Ez adott jogalapot annak, hogy a v�ros millennium�t 2000-ben �nnepelj�k. V. Haakon uralkod�sa (1299-1319) �ta tekintik f�v�rosnak, mivel � volt az els� kir�ly, aki tart�san itt rendezte be udvar�t. � kezdte el az Akershus er�d �p�t�s�t is. Egy �vsz�zadra r� Norv�gia perszon�luni�t alkotott D�ni�val, ami Oslo jelent�s�g�t cs�kkentette, hiszen a kir�ly sz�khelye Koppenh�g�ban volt. A v�ros t�bbsz�r is �ldozatul esett a t�zv�szeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset ut�n IV. Kereszt�ly kir�ly az �b�l t�loldal�n, az Akershus er�d mellett �p�ttette �jj� a v�rost, �s a Christiania (k�s�bb, 1878-1924 k�z�tt Kristiania) nevet adta neki. A v�ros elkezdte visszanyerni vezet� szerep�t a kereskedelem �s a kult�ra ter�n, de egyeteme csak 1811 �ta van. 1814 (a perszon�luni� felboml�sa) �ta ism�t f�v�ros. A 19. sz�zadban sz�mos meghat�roz� �p�lettel gazdagodott: ekkor �p�lt p�ld�ul a kir�lyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a nemzeti sz�nh�z �s a t�zsde �p�lete. Olyan vil�gh�r� m�v�szek �ltek itt ebben az id�szakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun �s Sigrid Undset (ut�bbi kett� irodalmi Nobel-d�jas). Oslo 1850-ben el�zte meg n�pess�gsz�mban Bergent, �s v�lt az orsz�g legn�pesebb v�ros�v�.