A norv�g a germ�n nyelvek �szaki �g�hoz, a skandin�v nyelvek nyugati �g�hoz tartozik, z�m�ben Norv�gi�ban besz�lik. A skandin�v ter�leteken �l� �szaki emberek nyelv�b�l, az ��szakib�l fejl�d�tt ki. A viking kalandoz�sok idej�n a mai Norv�gia ter�let�n �l� vikingek �szaknyugati ir�nyba haj�ztak, �k voltak azok, akik l�trehozt�k az els� telep�l�seket Izlandon, �s �k n�pes�tett�k be Fer�ert is. Ez ut�bbi k�t ter�let nyelve teh�t a norv�ggal egy�tt a skandin�v nyelvek nyugati �g�t alkotja. A norv�g nyelv a 14–16. sz�zadban kezdett �tform�l�dni, ebben az id�szakban alakult az ��szaki k�z�pnorv�gg�. A skandin�v orsz�gok k�z�s t�rt�nelme miatt azonban a kialakult norv�g nyelv nagyban hasonl�t a sv�dre �s a d�nra. A modern norv�g nyelv k�t nagy dialektikus �gra bomlik, a k�t dialektus k�z�tt tulajdonk�ppen annyi a k�l�nbs�g, mint b�rmely k�t skandin�v nyelv k�z�tt, �gy k�rd�s, hogy nem tekinthet�k-e ezek �n�ll� nyelveknek. Ez a k�t dialektus a nynorsk �s a bokmål norv�g. A nynorsk (�jnorv�g) nyelv anyanyelvi haszn�lata az orsz�g lakoss�g�nak kb. 10%-ra jellemz� (400 000 f�), azonban a hasonl�s�gok �s a k�z�s eredet miatt a t�bbi norv�g is meg�rti �ket, noha nem k�nnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a k�nyvnyelv, ez az �ltal�nos haszn�lat�, �s a nyomtatott irom�nyok nagy r�sze is ezen jelenik meg. Azonban minden vid�knek van egy kis nyelvi saj�toss�ga, a "tiszta bokmål'" legink�bb Oslo �s Trondheim k�rny�k�n figyelhet� meg.