Norv�gia hivatalos p�nzneme, a Norv�g Korona. 

A korona 1875-ben lett Norv�gia t�rv�nyes fizet�eszk�ze, miut�n csatlakozott a Skandin�v Monet�ris Uni�hoz. Az uni�t 1873-ban hozta l�tre Sv�dorsz�g �s D�nia (ezekben az orsz�gokban a p�nz neve krona, ill. krone), majd k�t �vre r� csatlakozott hozz�juk Norv�gia. Az uni� els� vil�gh�bor�t k�vet� felboml�sakor mindh�rom orsz�g megtartotta az addig haszn�lt nevet az imm�r �n�ll� p�nznemeik sz�m�ra. A 10- �s 20-koron�s �rm�ken az uralkod� arck�pe l�that�, a 10-koron�son emellett az uralkod� jelmondata is (V. Harald eset�ben: Alt for Norge, azaz mindent Norv�gi��rt). Kor�bban az 1- �s 5-koron�sokon is az uralkod�i arck�p volt, �jabban azonban stiliz�lt uralkod�i �s nemzeti szimb�lumok d�sz�tik ezeket az �rm�ket. Ezeken k�v�l m�g 50 ør�s �rme van forgalomban. A norv�g bankjegyek �s �rm�k forgalombahozatal��rt a Norges Bank, a norv�g k�zponti bank felel.

Az �rm�ket 1875-ben vezett�k be. Kezdetben csak az 10 �s az 50 Øre; az 1,10 �s a 20 koron�s volt forgalomba. 1875-1878 k�z�tt ker�lt ki a teljes sorozat: 1, 2, 5, 10, 25 �s az 50 Øre;1, 2, 10 �s 20 koron�s. Az 1,2 �s az 5 Øre-s bronzb�l, a 10, 25 �s 50 øre-s �s az 1 �s 2 koron�s ez�stb�l, m�g a 10 �s 20 koron�s aranyb�l k�sz�lt. Az utols� arany �s ez�st �rm�ket 1910-ben bocs�tott�k ki. 1920-t�l m�r csak r�zb�l �s nikkelb�l k�sz�lt �rm�ket gy�rtottak. A 2 koron�s �rm�t 1917-ben vont�k be. A m�sodik vil�gh�bor� �s a n�met megsz�ll�s alatt az �rm�ket cinkb�l �nt�tt�k ki. 1963-ban bemutatt�k az �j 5 koron�s �rm�t. Szint�n ebben az �vben gy�rtott�k le az utols� 1 �s 2 øre-s �rm�ket. 1992-ben �nt�tt�k ki az utols� 10 øre-s �rm�t. 1994 �s 1998 k�z�tt, egy �j p�nzver� technik�t mutattak be mik�zben m�r csak az 50 øre-s az 1, 5, 10 �s a 20 koron�s - amit 1994-ben mutattak be - volt forgalomban.