A vikingek skandin�v sz�rmaz�s� keresked�k, haj�sok �s harcosok, akik a 8. �s a 11. sz�zad k�z�tt indultak rabl�porty�ikra vagy h�d�t� hadj�rataikra. Ismertek normann (�szaki ember), rusz vagy var�g n�ven is.

A viking korban a t�rsadalom h�rom r�szre tagoz�dott: az urak, a parasztok �s a rabszolg�k rendj�re. Az �szaki orsz�gokban a thing nev� int�zm�ny volt a jogrend alapja, amely minden tekintetben a mai parlamentek el�dj�nek sz�m�tott. A t�rzsi vezet�t a t�rzsek v�lasztott�k maguk k�z�l, v�r vagy tett jog�n azt, aki els� volt az egyenl�k k�z�tt, akinek minden d�nt�s�t a thing vagy althing el� kellett vinnie. K�l�n �rdekess�ge, hogy nem volt �rott form�ja a t�rv�nyeknek (egy�bk�nt izlandi eredet� maga a thing int�zm�nye) hanem az �l� t�rv�nymond� fejb�l ismerte valamennyi szok�sjogon alapul� rendelkez�st, t�rv�nyt, valamint a kor�bbi hasonl� esetekben sz�letett �t�leteket. A thing �vente mind�ssze egyszer �lt �ssze, ahol a val�ban fontos k�rd�sek v�laszai, a t�rv�nyek, valamint a k�l�nleges �t�letek sz�lettek (pld. V�r�s Erik sz�m�zet�se). �v k�zben a "helyi" �gynevezett althing �t�lkezett, amennyiben tudott, ha nem, a thing el� bocs�totta a k�rd�ses �gyet. Lehetett valaki vez�r az�rt, mert az apja szint�n vez�r volt (v�r jog�n) valamint lehetett tett jog�n, azaz megcselekedett valami eg�szen rendk�v�li "h�stettet". A legfontosabb k�l�nbs�g a hatalom �tad�s�ban volt a k�t m�d k�z�tt. Ha valaki v�r jog�n ker�lt hatalomra, az b�k�sen zajlott, azaz a t�rv�nymond� kihirdette a t�rzsnek az �j vez�rt, aki mindenk�ppen az el�dje v�r szerinti rokona. Tett jog�n �gy ker�ltek hatalomra, hogy megfelel� h�stett v�grehajt�sa eset�n �lhettek a kih�v�s jog�val, azaz p�rbajt v�vtak a hatalom�rt. A gy�ztes lett a vez�r. K�ts�gk�v�l megvan a m�dszernek az az el�nye, hogy mindig a leger�sebb, legvadabb harcos vezeti a n�pet, valamint �rdemtelen nem (felt�tlen�l) ker�l hatalomra, mivel val�sz�n�leg igen hamar kih�vja egy jobb harcos. A n�k helyzete kett�s volt a t�rsadalmon bel�l. Egyr�szt a t�rv�ny szerint elnyomott helyzetben voltak, m�g t�rsadalmilag el�ny�sebb helyzetben, mint a kor legt�bb n�p�nek asszonyai. A vikingek t�bbnej�ek voltak, anyagi helyzet�kt�l f�gg�en f� feles�g�k mellett egy-k�t, s�t gyakran t�bb feles�get �s �gyast tartottak. A vikingek sz�m�ra a v�rs�gi k�tel�k szent volt �s s�rthetetlen. A csal�d ny�jtotta a legf�bb v�delmet �s t�maszt. A nemzets�gb�l val� kik�z�s�t�s egyet jelentett a hontalans�ggal, a biztos hal�llal.