A vilg leghosszabb kzti alagtja a Norvgiban tallhat, 24,51 kilomter hosszsg Lærdal-alagt (norvg nyelven: Lærdalstunnelen). A leghosszabb alagt egybknt az 57 kilomteres svjci Gotthard-bzisalagt, de ezt csak vonatok hasznljk majd 2016-tl, amikor tadjk, a vilg leghosszabb vasti alagtja lesz. A Lærdal-alagt Lærdal s Aurland teleplseket kti ssze Sogn og Fjordane megyben. A jelentsge azonban ennl jval nagyobb, hiszen a fvrosbl, Oslbl ezen keresztl lehet az orszg msodik legnagyobb vrosba, Bergenbe eljutni.

A Lærdal-alagt ptse 1995-ben kezddtt s 2000-ben nyitottk meg a forgalom eltt. Az ptsi kltsgei 1082 milli norvg koronba kerltek. Annak ellenre, hogy Norvgiban szmos alagtnl a kltsgeket tdjak kirovsval teremtettk el, ezt nem alkalmaztk ebben az esetben. A leghosszabb kzti alagt megptshez 2,5 milli kbmternyi sziklt kellett eltvoltani. Hosszsga miatt az alagutat ngy rszre osztottk, ngy pihenhely kialaktsval. Ezeken a klnlegesen megvilgtott pihenhelyeken a sofrk megllhatnak, pihenhetnek s felfrisslhetnek egy kicsit, mieltt jra folytatnk az tjukat.

A leveg nagyfok tisztasgt ktflekppen biztostjk az alagtban: ventills s ntisztuls segtsgvel. Nagy teljestmny ventiltorok gondoskodnak arrl, hogy a szennyezett, fsttel teli levegt kijuttassk a szellznylsokon keresztl a klvilgba. A Lærdal-alagt a vilgon az els olyan alagt, melynek levegjt egy lgtisztt erm segtsgvel tiszttjk meg. A mvelet sorn az alagtbl szrmaz szennyezett levegbl kivonjk a nitrogn-dioxidot. Kt nagy ventiltor vezeti ki a szennyezett levegt, amelyeken elektrosztatikus szrket helyeztek el, melyek megtiszttjk a szabadba tvoz levegt a portl s a koromtl. A hegyekkel s fjordokkal tarktott Norvgiban egybknt mostanra mr rengeteg alagt plt fel. A 900 kzti alagt, amelybl 33 tengeralatti, sszesen 750 kilomter hossz.
forrs: erdekesvilag.hu
|