Norv�gia term�szetf�ldrajza

 

Eur�pa leg�szakibb, legkeskenyebb, �s leghosszabb �llama. Mintegy 150.000 apr�, szikl�s szigete van. Norv�gi�hoz tartozik a Jan Mayen –sziget ( Norv�gia �s Gr�nland k�z�tt van), a Spitzberg�k (Svalbard, melynek 4/5-�t �lland� h� �s j�g bor�tja), a Bouvet-sziget az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n �s az I.P�ter-sziget a Csendes-�ce�non, ezen k�v�l pedig jogot form�l az antarktiszi Maud kir�lyn� f�ldre is (ahol Troll nev� �lland� kutat��llom�s m�k�dik).

 

Hat�rai:

- Ny-r�l �s D-r�l a Norv�g-tenger, az �szaki-tenger �s a Skagerrak,

- �-r�l a Barents-tenger

- K-r�l Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Oroszorsz�g.

 

A 4,4 milli�nyi lakos 75%-a a 15 km sz�les partmenti s�vban �l  bels� r�sze gy�ren lakott. A hegyvid�k nagyr�sze vidda, ami ritk�n lakott, sokszor teljesen lakatlan, term�ketlen fenns�kot jelent.

 

Felsz�ne:

A Kaled�niai-hegys�grendszer tagja a Skandin�v-hegys�g. Gr�nitb�l, z�ldpal�b�l, metamorf k�zetekb�l �p�l fel.   A Lofoten-sziget hegygerincei is gr�nitb�l �p�lnek fel. A hegys�gben 2000 m feletti cs�csokat is tal�lunk ilyen a Glittertind, Snohetta, Galdhøpiggen. A Jeges-tenger fel� haladva a hegys�g fokozatosan alacsonyodik. �ri�s j�gmez�je a Josteldalsbreen �s a Jotunheimen. Eur�pa legnagyobb plat�gleccsere is itt tal�lhat� a Svartisen-gleccser. A Grønligrotten m�szk�barlang a vil�g hideg �g�vi ter�leteinek legnagyobb barlangja. Norv�gia legjellegzetesebb k�pz�dm�nyei a fjordok. A fjordok vize mindig 2-3 fokkal melegebb a k�rnyezet�n�l, a m�ly fjordok bej�rat�t ugyanis sziklak�sz�b�k magas�tj�k, �gy a Golf-�ramlat meleg vize behatol az �b�lbe, a m�lyebb r�tegek hideg vize viszont nem. M�ly �s nagy fjordja a Sogne-fjord �s a Hardanger-fjord. A belf�ldi sz�ll�t�s 2/3-da vizi �ton t�rt�nik. Norv�gia ter�let�nek 75%-a term�ketlen, mez�gazdas�gi termel�s az Osl�i- �s Trondheimi-medenc�ben valamint a fjordok partj�n zajlik. Itt b�z�t termesztenek, a Lofoten-szigeten rozst.

 

V�zrajza:

A foly�k r�videk, a sok csapad�k miatt b�viz�ek. Leghosszabb foly�ja a Glomma. Legnagyobb tava a Mjøsa-t�. A Hornindalsvatn-t� 514 m m�ly �s ezzel Eur�pa legm�lyebb tava- fjord volt, de hegyoml�s miatt t� lett.

 

Norv�gia nevezetes term�szeti jelens�geir�l, �szakon az �jf�li napr�l (a Nap 24 �r�n kereszt�l l�that� az �gen, m�jus k�zep�t�l j�lius v�g�ig) �s a sarki f�nyr�l.

 

Norv�gia t�jegys�gei

A nyugati part

A m�ly �s keskeny fjordok meredek hegyoldalak k�z�tt kanyarognak, a hegyek magas�b�l k�pr�zatos v�zes�sek z�dulnak al�. Felt�tlen�l el kell l�togatnia Bergen �s Stavanger v�rosaiba is, ahol egym�s mellett �li �let�t a k�l�nf�le sz�n� elb�v�l� fah�zakb�l �ll� �v�ros �s a forgalmas kik�t�nek valamint az olajfeldolgoz� �zemeknek otthont ad� modern ipari negyed. 

 

K�z�p-Norv�gia

K�z�p-Norv�gia kulcsszerepet t�lt�tt be az orsz�g t�rt�nelm�ben. Az 1030-ban Stiklestadn�l zajlott csata fordul�pontot jelentett Norv�gia lakoss�g�nak kereszt�ny hitre t�r�t�s�ben. Nidaros, mai nev�n Trondheim, az orsz�g politikai, gazdas�gi �s vall�si  k�zpontjak�nt m�k�d�tt, mindemellett a k�z�pkorban t�bb mint 400 �vig zar�ndokok �tic�lja is volt. Trondheimt�l keletre fekszik a rendk�v�l j� �llapotban fennmaradt b�ny�szv�ros, Røros. Az egyed�l�ll� templom�r�l �s n�h�ny sz�z elragad� fa�p�let�r�l nevezetes telep�l�st az UNESCO a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta. 

 

�szak-Norv�gia

�szak-Norv�gi�ban l�thatjuk a Lofot-szigetcsoport monument�lis sziklak�pz�dm�nyeit, a m�lyviz� fjordokat, a h�bor�totta hegycs�csokat, a harmatos r�teket �s a hatalmas s�ks�gokat. Tal�lkozhatunk itt �szak �slak�ival, a sz�mikkal. A Golf-�ramlat j�t�kony hat�s�nak k�sz�nhet�en Norv�gia partvid�k�re – �szaki fekv�se ellen�re – enyhe �ghajlat jellemz�.

 

D�l-Norv�gia 

A biztons�gos kik�t�k n�lk�l�zhetetlenek voltak a r�gi korok keresked�i �s hal�szai sz�m�ra, az �vek sor�n azt�n ezek a tengermell�ki mened�kek fokozatosan l�tfontoss�g� kereskedelmi �s kultur�lis k�zpontokk� alakultak �t. Ny�ron a helyi piacok b�velkednek gy�m�lcsben �s z�lds�gben, �s persze mindig kaphat� friss hal is.

 

Kelet-Norv�gia

Kelet-Norv�gia v�ltozatos domborzattal b�szk�lkedhet. S�k sz�nt�f�ldek, lank�s r�tek �s a t�j f�l� magasod� hegyek egyar�nt jellemz�ek erre az orsz�gr�szre. Itt tal�lhat� a f�v�ros, Oslo, �s Norv�gia legr�gibb v�rosa, Tønsberg, valamint a legnagyobb norv�g t�, a Mjøsa, �s a legmagasabb norv�giai hegy, a Galdhøpiggen (2469 m�ter) is. Kelet-Norv�gia az orsz�g legs�r�bben lakott vid�ke, ig�nyes kultur�lis rendezv�nyek �s remek szabadt�ri programok sokas�g�nak helysz�ne. A t�rs�g nagy r�sz�t erd� bor�tja �s sz�mtalan t�val tal�lkozhatunk.

 

Talaja: 

- v�ztalaj

- �lland�an fagyott talaj  

- feny�erd� alatt podzol

 

�ghajlata:

Norv�gia f�ldrajzi fekv�se ellen�re meglep�en enyhe az �ghajlata. Norv�gia a leg�szakabbra fekv� orsz�g a vil�gon, melynek nem fagynak be partmenti vizei a Golf-�raml�snak k�sz�nhet�en. . Oslo t�li k�z�ph�m�rs�klete –3,5 C, Bergen janu�ri k�z�ph�m�rs�klete +1,7C. Norv�gia �ghajlata nagy ingadoz�sokat mutat �vr�l-�vre, k�l�n�sen a leg�szakibb r�szeken, melyek a m�rs�kelt �g�v sz�l�n h�z�dnak. A legalacsonyabb h�m�rs�kletet, -51�C-ot, az �szak-norv�giai K�r�johka-Karasjokban m�rt�k. Az �ves �tlagh�m�rs�klet a nyugati part ment�n m�rt 8�C �s a hegyekben regisztr�lt fagypont alatti h�m�rs�klet k�z�tt ingadozik. A legnagyobb hidegeket janu�rban �s febru�rban m�rik, a legnagyobb melegeket pedig j�lius k�zep�n regisztr�lj�k az orsz�g belsej�ben. Norv�gia �ghajlata k�l�nb�zik a Skandin�vi�ra jellemz� kl�m�t�l. A norv�g sz�razf�ldet k�t r�szre oszt� magas hegyvonulat jelent�s mennyis�g� csapad�kt�l fosztja meg Kelet-Norv�gi�t. A hegyekt�l keletre fekv� r�szeken lehull� csapad�k �ves �tlaga 300 mm alatt marad. A tenger fel�l �rkez� legnagyobb csapad�kmennyis�g Norv�gia nyugati partjai ment�n hull, �s ak�r az �ves 3 000 mm-t is el�rheti. A legfontosabb mez�gazdas�gi ter�leteken 500 �s 1 000 mm k�z�tt van az �ves csapad�kmennyis�g, �s a legt�bb es� j�liusban �s augusztusban hull.