Norv�gia term�szeti adotts�gainak k�sz�nhet�en, a s�el�s az egyik legn�pszer�bb szabadid�s sport az orsz�gban. Azt azonban kevesen tudj�k, hogy ez a sport�g itt m�r sokkal kor�bban megjelent. 

Az els� bizony�t�k a s�l�c l�tez�s�re a norv�giai Rodoy mellett 1929-ben felfedezett 4500-5000 �ves sziklarajz, ami egy s�l�ceken �ll� embert �br�zol, egy bottal a kez�ben. 

A s� kialakul�s�nak legf�bb oka, hogy a m�ly h�val bor�tott, illetve mocsaras ter�leteken meg akart�k k�nny�teni a mozg�sukat az emberek, aminek els�sorban a hat�konyabb vad�szat miatt volt nagy jelent�s�ge. R�j�ttek, hogy ha megn�velik a cip�j�k fel�let�t, akkor sokkal gyorsabban tudnak haladni, mert kev�sb� s�llyednek be a h�ba vagy a mocs�rba. K�s�bb ezt a h�talpat fejlesztett�k tov�bb, n�dat k�t�ttek r� �s a talpat teljesen befedt�k nyersb�rrel. Azt�n a hossz�t is n�velt�k, �gy m�r nem csak l�pni, hanem cs�szni is lehetett vele.

A s�z�s, mint sportos id�t�lt�s enn�l sokkal fiatalabb „tal�lm�ny”, a XVIII. sz�zadban kezdett elterjedni. Az els� s�versenyt a feljegyz�sek szerint az 1700-as �vek k�zep�n rendezt�k sv�d �s norv�g hat�r�r�k k�z�tt, ami ink�bb a biatlonra hasonl�thatott, mert s�fut�sb�l �s c�ll�v�szetb�l �llt. 1843-at eml�tik a feljegyz�sek az els� civil s�verseny id�pontjak�nt, a helysz�n szint�n Norv�gia, Troms� v�rosa. Eg�szen a 19. sz�zad v�g�ig Norv�gi�hoz k�thet� a s�fejl�d�s �sszes fontos �llom�sa – 1877-ben megalakult az els� s�klub Osl�ban, majd sz�pen sorban megalakultak az els� s�iskol�k, megjelentek az els� s�z�ssel foglalkoz� szakk�nyvek. A „hobbi s�z�s” lassan megh�d�totta a vil�g t�bbi havas orsz�g�t is.

forr�s: www.kalandbazis.hu/telen/sieles/a-sieles-tortenete