A skandinav-mitologia.hu oldalon talltam egy si norvg verset, ami egyszeren gynyr. Nem igazn tudom, mit rhatnk rla... Elg j vagyok rsban, de valamirt kptelen vagyok megfogalmazni, mirt lopta be magt ez a kis vers a szvembe. Olvasstok el ti is, s tudni fogjtok, mirl beszlek.
TANULJ!
Tanuld meg a vztl kvetni utadat,
Tanuld meg a tztl: mindbl hamu marad.
Tanulj az rnyktl rkdni beren,
Tanulj a szikltl megllni helyeden.
Tanuljl a Naptl, mely nyugovra tr,
Tanulj a szelltl, mely lombok kzt pihen:
Hogyan kell leted lelni csendesen.
Tanuld meg tlk, hisz mindenik testvred:
Hogy kell szpen lni s szpen halni meg.
Tanuld a fregtl: semmi sem flsleg,
Tanulj a rzstl tisztn maradni meg.
Tanuld meg a lngtl elgetni szennyed,
Tanuld a folytl: utadbl ne trj meg.
Tanulj az rnyktl alzatos lenni,
Tanulj meg a Naptl szntelen haladni.
Tanuld ngy vszaktl ismerni az idt,
Tanuld a csillagtl, hogy az gben erd.
Tanulj a tcsktl: ha magad vagy, zenlj.
Tanuld el a Holdtl, hogy semmitl ne flj.
Beltst a sastl, s ha vllad sly nyomja,
Nzd meg, milyen terheket cipel a hangya.
Tanuld a virgtl, hogy lgy szp s kecses,
Tanulj kismadrtl: szabadon replgess.
Tanulj a brnytl: legyl szeld, mint ,
Mindentl tanuljl, mert minden veszend.
gy figyelj utadon, mi clodhoz viszen,
Tantson, mi meghal, s LTED RK LEGYEN!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
