I. Margit - sk�t kir�lyn� 

II. Erik norv�g kir�ly �s Margit sk�t kir�lyi hercegn� egyetlen gyermeke. Anyja, Sk�ciai Margit norv�g kir�lyn� III. S�ndor (1241–1286) sk�t kir�lynak �s Plantagenêt Margit (1240–1275) angol kir�lyi hercegn�nek, III. Henrik angol kir�ly legid�sebb l�ny�nak �s I. Edu�rd angol kir�ly h�g�nak az egyetlen l�nyak�nt j�tt a vil�gra. A kis Margit hercegn� sz�let�se pedig 1283. �prilis 9-�n az �desanyja �let�be ker�lt. Ezzel a hal�lesettel kezd�d�tt meg Sk�ci�ban a tr�n�r�kl�si kr�zis, hiszen Margit norv�g kir�lyn� el�tt h�rom h�nappal hunyt el v�ratlanul �s gyermektelen�l az �ccse, S�ndor herceg (1264–1283), a sk�t tr�n�r�k�s, �s mivel III. S�ndor sk�t kir�lynak a kisebbik fia, D�vid herceg (1273–1278/1281) is meghalt m�r kor�bban, �gy a sk�t kir�lynak csak egyetlen k�zvetlen �r�k�se maradt, ez az egyetlen csecsem� l�nyunok�ja. III. S�ndor egyszerre �rtes�lt unok�ja sz�let�s�r�l �s l�nya hal�l�r�l. A sk�t f�nemesek 1284. febru�r 5-�n elismert�k Margit norv�g kir�lyi hercegn�t a sk�t kir�ly �r�k�sek�nt arra az esetre, ha nem sz�letne fia. Ekkor III. S�ndor m�g �zvegy volt, de r�besz�lt�k egy �jabb h�zass�gra, �s a m�g csak 44 �ves kir�ly �jabb fi�ut�dok rem�ny�ben 1285. november 1-j�n m�sodszor is megn�s�lt, �s feles�g�l vette a Capeting-dinasztia egyik oldal�g�b�l sz�rmaz� 16 �ves Dreux Jol�n (1269–1322) monforti gr�fn�t, IV. J�nosnak, Dreux �s Monfort gr�fj�nak a l�ny�t. A kir�ly azonban n�gy h�nappal a h�zass�gk�t�s ut�n, 1386. m�rcius 19-�n v�ratlanul meghalt. Egyetlen �r�k�se, az unok�ja a t�voli Norv�gi�ban nevelkedett, �s a harmadik �let�v�hez k�zeledett. A szok�sok �rtelm�ben nem ki�ltott�k ki kir�lynak a kis �r�k�sn�t, hanem az �zvegy kir�lyn�t k�rdezt�k ilyenkor, hogy terhesnek �rzi-e mag�t vagy sem, mert ez esetben meg kell v�rni a sz�letend� gyermek �rkez�s�t, aki megel�zn� a kis Margitot a tr�n�r�kl�sben. A kir�lyn� v�rand�snak jelentette ki mag�t, �s novemberig kiv�rtak Sk�cia �j kir�ly�nak bejelent�s�vel. A kir�lyn� azonban nem produk�lt tr�n�r�k�st, feltehet�en csak id�h�z�s volt a r�sz�r�l, �s �lterhess�gr�l volt sz�, b�r halva sz�let�sr�l is pletyk�ltak. Ekkor m�r nem lehetett tov�bb v�rni a norv�g hercegn� kir�lly� ki�lt�s�val, �s Margit hercegn�t I. Margit n�ven a t�voll�t�ben Sk�cia kir�ly�v� nyilv�n�tott�k. T�voll�te �s kiskor�s�ga idej�re hat gy�mot jel�ltek ki, akik a k�vetkez�k voltak: William Fraser St Andrews-i p�sp�k, Duncan fife-i gr�f, Buchani John Comyn, Badenochi John Comyn, R�bert glasgow-i p�sp�k �s Jakab, Sk�cia f�udvarmestere. K�zben a norv�g �s az angol udvar k�z�tt t�rgyal�sok kezd�dtek a kis kir�lyn� eljegyz�s�r�l is. 1289. november 9-�n a Salisbury Szerz�d�sben I. Edu�rd angol kir�ly elismerte a gy�mok korm�ny�t Sk�ci�ban, majd a Birghami Szerz�d�sben 1290. j�lius�ban meger�s�tett�k a h�t�ves sk�t kir�lyn�nek �s I. Edw�rd els�sz�l�tt fi�nak, a hat�ves Edw�rd walesi hercegnek az eljegyz�s�t, de kik�t�tt�k, hogy a h�zass�ggal, melynek l�trej�ttekor a f�rj elnyeri a sk�t kir�lyi c�met, Sk�cia meg�rzi f�ggetlens�g�t. A sk�tok ekkor m�r s�rgett�k a kis kir�lyn� Sk�ci�ba �rkez�s�t, tr�nra �ltet�s�t, megkoron�z�s�t, hogy a sk�t szok�sokat elsaj�t�thassa. Az apa, II. Erik 1290. nyar�n �tj�ra is ind�totta l�ny�t �j haz�ja fel�, de a norv�g hajadon, ahogy t�bbnyire utalni szoktak r�, az �t sor�n hirtelen meghalt az ekkor m�g Norv�gi�hoz tartoz� Orkney-szigetek k�zel�ben a haj�ja fed�lzet�n, �gy nem l�phetett sk�t f�ldre, �s a tr�n�r�kl�si kr�zist a hal�l�val tov�bb m�ly�tette. A kir�lyn� holttest�t nem vitt�k tov�bb Sk�ci�ba, hanem visszahaj�ztak sz�l�haz�j�ba, Norv�gi�ba, �s Bergenben, �desanyja mell� helyezt�k a f�ldi maradv�nyait Krisztus templom�ban (Kristkirken), a R�gi Katedr�lisban.