Az univerzum uralkodója és az Ászok vezetője. Bor és Bestla gyermeke. Testvéreivel, Vilivel (Haenir) és Vével (Lodur) teremtették meg a kilenc világot. Ők hozták létre az első emberpárt is, akiket Askrnak és Emblának neveztek el, és akiknek mindhárom isten adott egy-egy ajándékot. Ilyen volt maga a levegő is. Mint az univerzumnak egyik teremtője, és megannyi isten apja, Alfodurnak ("Mindenek Atyja") is nevezték.
Sok Ász istenségnek ő volt az apja. Feleségét Friggnek hívták, kettejük gyerekei Balder, Hodr és Hermond voltak. Thor a legidősebb gyerekei között volt, akit Jörd (Fjorgyn) óriásnővel nemzett (habár nem kizárt, hogy Thor anyja Frigg volt). Egy másik óriástól, Gridtől született Vidar nevű fia. Vali is fiai között volt, akit viszont Rind szült. Odin a skandináv mítoszok szerint az ég főistene. Örökölte Tyrnek, az ég és a háború istenének szerepét is. Habár Odin volt a legfőbb uralkodó az istenek és emberek felett, mégsem volt olyan megbízható, mint Tyr, mivel az Odinról szóló történetekben több megtört eskü is szerepel. Odin sokkal ismertebb volt a nemesek és a harcosok körében, mint a parasztok között.
A háború istenének is tartották, és leginkább a győzelmet kötötték hozzá. (Ebből ered a következő neve: Sitgtyr, avagy "győzelmi isten"). Akkora hatalma volt, hogy akár a csata kimenetelét is befolyásolni tudta. "Val-father"-ként ("Elesettek Atyja") is ismert volt , mivel megkapta az harcokban elesett hősök, az Einherjarok felét. Ezek a hősök várnak a Ragnarok eljövetelére Odin csarnokában a Vallhallában ("Elesettek Csarnoka"). Odinnak volt egy másik nagy csarnoka is, a Valaskjalf, amelynek a teteje tiszta ezüstből volt. Itt állt egy hatalmas trónszéke is, a Hlidskjalf, amelyben ülve beláthatta mind a kilenc világot.
Akasztott istennek is nevezték, így ragadt rá a Hanga név. Odin kilenc napot lógott, az Yggdrasil (Világfa) egyik ágán, miközben a saját lándzsájával volt átszúrva a teste. Ekkor tanulta meg a rúnák mágiáját és még néhány erőteljes költészeti varázslatot (feltehetőleg a Galdort).
Gyakran vándorolt a világban Vilivel (Hoenir) és Lokival együtt. Lokinak gyakran megengedték, hogy Ászgárdban lakomázhasson, mivel Odin és Loki vértestvérek voltak. A skandináv mítoszokban, a vér-eskük néha erősebbek voltak, mint maguk a rokoni kapcsolatok. Loki gyakran segített Odinnak, de pajkos természetének köszönhetően több gondot és kellemetlenséget okozott, mint amennyi jót tett.
Odint komor, szakállas istennek ábrázoltak, aki feláldozta az egyik szemét, hogy igyon Mimir kútjából. Gyakran ábrázolták széles karimájú kalappal, miközben hiányzó szeme helyét eltakarta egy szemkötő.
Nyolclábú lovát Sleipnirnek hívták, amelyet Loki (mint kanca) és Svadilfari mén nemzett. Odin volt az, aki megjelent a hős Sigurd előtt, tanácsokkal látta el, és ő választotta neki Grani nevű lovát is, amelyet Sleipnir nemzett.
Mivel csak bort ivott, összes ételét két farkasának, Gerinek és Frekinek adta. Két hollója Huginn és Muninn (Gondolat és Emlékezet), minden nap beszámoltak arról, hogy mi történt a kilenc világban.
Gungnir nevezetű lándzsáját a törpék készítették (Ivaldi fiai), míg a gyűrűjét, a Draupnirt (hatalom gyűrűje), egy törpe ikerpár, Brokkr és Eitri. Szimbóluma a Valknut. Odin adta Sigmundnak a mágikus Gram nevű kardot, amelyet Sigmund egy tölgyfából húzott ki. Odinnak a Gungniron kívül egy arany sisakja és egy láncingje is volt, amelyet a Ragnarok idején viselt.
Sigi apja és Völsung nagyapja (lásd a Völsunga szágát). Ő volt az, aki a hatalmas Balmung kardot, (amelyet Wayland, a kovács készített) belevágta egy óriási tölgyfába. Csak Völsung legfiatalabb fia, Sigmund húzhatta ki onnan. A fegyvernek különös ereje volt, viselője megnyert minden csatát.
Feltehetőleg Odin volt Freyja férje is, akit a történetek Odnak neveztek. A két név jelentése ugyanaz: "őrjöngés". Freyjának két lánya született tőle, még mielőtt eltűnt volna. Freyja aranykönnyeket hullajtott, mialatt férjét keresve körbejárta az egész világot.
Odin vezette a rejtélyes lovasokból álló csapatot, a Vad Falkát ("Wild Hunt"). Ők voltak azok, akik kilovagoltak a kilenc világból a téli éjszakába (október 31.) egészen május előestééig (április 30.).
Az istenek végzetekor Fenrir, az óriásfarkas lesz az, aki végez Odinnal. Fia, Vidar bosszút áll apján, kettétépve a szörnyeteget.
A germán mítoszokban a rómaiak idejében Odint Wodannak hívták, római megfelelője Merkúr volt.
A nevéből származik a szerdai nap. (Wednesday = Wotan's Day = Szerda
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
