Skadi (ejtsd: Szkádi) óriásnő, akit "hótalpú istennőnek" is neveznek, mivel ő a tél megtestesítője. Amikor az apját, Thjazit megölték az istenek, Skadi bosszút akart állni, de az Ászok kiengesztelésül felajánlották, hogy egyikük feleségül veszi. Szabadon választhatott, hogy ki legyen a férje, ám úgy, hogy az Ászoknak csak a lábát láthatja. Sokáig tanakodott, amikor is egy különösen szép lábszárra talált. Rögtön gondolta, hogy az csak Balderé lehet, így őt választotta. Sajnálatára a láb azonban Njördé volt, és nem az ártatlanság istenéé. A történetről bővebben itt olvashatsz: Idun aranyalmái
A házasság Njörd és Skadi között egyáltalán nem volt boldog. Skadi ott akart élni, ahol az apja, Thrymheimben, a hegyek között, ám Njörd - lévén hogy a tengerek istene - Noatun palotáján kívül máshova nem is akart menni. Így aztán megállapodtak, hogy az első kilenc napot a hegyek közt, míg a következő kilenc napot a tengeri palotában töltik. De még ezzel a megoldással sem sikerült boldog kapcsolatot kialakítaniuk, így hát különváltak. Skadi utána hozzáment egy másik istenhez, Ullrhoz.
Néhány mitológia-kutató szerint a korai északi mitológiában Skadit a vadászat istennőjeként tisztelték, Frigg és Freyja riválisa volt jelentőségben és népszerűségben. Azonban úgy tűnik, hogy a skandináv hitvilág változásával a háttérbe szorult, és kevés műalkotás, monda maradt fenn róla.
Érdekes, hogy Skadi neve több helyen megjelenik a legrégebbi skandináv helynevek között. Lehetséges, hogy eredetileg „Skadi” volt Nerthus (germán termékenység istennő) régebbi neve. A neve jelenthet „ártalmat” és „az alvilág istennőjét” is. Skadit tévesen Skandinávia nevének forrásaként is említik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
