A mennydrgs s a villmls istene. Odin s az ris Jord (Fjorgyn) vagy Hldyn (a fld istennje) fia. Sifet az aranyhaj istennt vette felesgl. Lnyt Thrudnak hvtk. Thornak szeretjtl, Jarnsaxtl, kt fia szletett, Magni s Modi. Csarnoka a Thrudvangar, ahol 540 lakosztly tallhat. A klntermt, amelyben Thor lakott, Bliskirnirnek neveztk. Szimbluma (Odinhoz hasonlan) a Valknut. Szekert kt kecske hzta, Tanngniostr s Tanngrisnir. Kt szolglja is volt, Thialfi s Roskva. Annak az Egil nev fldmvesnek a fia s lnya, aki egyszer vendgl ltta Thort s Lokit.
Thort mindig hatalmas s ers szakllas frfiknt brzoltk, prlyvel a Mjlnirrel, amellyel villmokat is kpes volt szrni. A Mjlnir hatalmas erej fegyver volt, amelyik elhajtsa utn mindig pontosan visszatrt a kezbe. Ennek az az oka, hogy mgikus vaskesztyt viselt, amelyet Jrngreiprnek hvtak. Kt trpe, Brokkr s Eitri ksztette a fegyvert. Thor ltszlag legyzhetetlen. ve, Megingjarpar, hatalmas ert klcsnztt neki. Nem csak az ve, de a vaskesztyje (Jrngreipr) s a trhetetlen botja (Grdarvl) is Gridtl, egy risntl van. Ezeket akkor kapta, amikor az ris, Geirrd ellopta a Mjlnirt. Thor volt a legersebb az istenek kztt, s a legnagyobb bajnok is. F ellensgei az risok Jtunheimbl. A legtbb kalandja arrl szl, hogyan kzdtt meg ezzel vagy azzal az rissal.
A legnagyobb ellensgt Jrmungandnak hvtk, akit ms nven Vilgkgyknt emlegetnek. Els tallkozsukkor nem tudta meglni, viszont a vgs csatban, Ragnarokkor hosszas kzdelem utn sikerlt vgeznie vele. Mikor a Vilgkgy meghalt, maga is kilenc lps utn a kgy mrge ltal elesett a harcmezn.
Thor nagyobb npszersgnek rvendett, mint Odin, klnsen a vidki terleteken. Mivel a viharok istene, a rmaiak Jupiterrel, a grgk pedig Zeusszal trstjk. A cstrtki nap rla lett elnevezve (Thursday = Thor's day). Snorri egy furcsa sszehasonltst tett Thor s Hektor a trjai hs kztt. Ahogy Hektor a trjaiaknl, gy Thor az szoknl volt bajnok.
|