A hbor s igazsg flkar gi istene. Odin s Frigg (vagy az ris Fjrgyn) gyereke, s Thor ccse. Vannak, akik az ris Hymir finak tartjk a Przai Eddban lv emltse miatt.
Tyrt a legkorbbi istenek kztt emltik, akiket a skandinv np mlysgesen tisztelt. Tovbbi ismert nevei a Tiw s a Tiwaz. A legfontosabb istennek tartottk, mivel ereje lltlag felrt a rmai birodalommal. Skandinviban Odin volt a legkzkedveltebb isten, aki Tyr j nhny tulajdonsgt is magban hordozta. Ennek kvetkeztben Tyr csak msodlagos szerepet kapott az istenek krben.
Tyr az igazsg s a hbor etikettjnek a prtfogja, a tisztessges szerzdsek vdelmezje. A legendk szerint mindig megtartja eskjt s garantlja a hsgt. Gyakran brzoltk gy, hogy az igazsg kardjt vagy lndzsjt tartja a kezben.
Tyr volt a legbtrabb az sszes isten kzl. Felldozta a jobb karjt, hogy Loki s Angrboda gyerekt, Fenrirt megktzzk. Hogy az risi farkast le tudjk lncolni, gy tettek, mintha jtszottak volna vele. Amikor azonban a farkas nem tudta eltpni a legends Gleipnir nevezet lncot, akkor bosszbl leharapta Tyr kezt. gy vlt hress, mint a flkezes sz, a farkas etetje. Tyr, a Garmal val kzdelem sorn szerzett sebeslseibe halt bele. A rmaiak Marssal, a grgk rsszal azonostjk t. A keddi napot (Tuesday - Tyr's day) rla neveztk el.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
