A lappok – vagy m�s n�ven sz�mik – lak�helye �szak-Norv�gi�t�l �s Sv�dorsz�gt�l Finnorsz�g leg�szakibb r�szein �t eg�szen az Oroszorsz�ghoz tartoz� Kola-f�lszigetig terjed, teh�t az �n. Lappf�ld kb. 1500-2000 km hossz� �s 200-400 km sz�les �ri�si f�ldter�let (kb. 400 ezer km2). A lappok sz�m�t kb. 70-80 ezerre becs�lik, akiknek nagyj�b�l a fele besz�li �sei nyelv�t. A sz�mi alapnyelv m�r t�bb sz�z �ve felbomlott. Jelenleg t�z k�l�nb�z� nyelvj�r�st tartanak sz�mon, melyek k�z�tt m�r olyan nagy elt�r�sek alakultak ki, hogy k�l�n nyelvnek is tarthat�k. Hatnak saj�t irodalmi nyelve is van. �letm�djukat tekintve a lappok j� r�sze r�nteny�szt�ssel, f�ldm�vel�ssel �s hal�szattal foglalkozik. M�ra m�r szinte mindenhol kisebbs�gben �lnek.

 

A kutat�k sz�m�ra a legt�bb fejt�r�st a lappok eredete okozza, hiszen a lapp nyelv �s a balti finn (finns�gi) nyelvek azonos alapnyelv lesz�rmazottai, de a lappok antropol�giailag m�s t�pusba tartoznak (ur�li t�pus, lapponoid csoport), mint a legk�zelebbi rokon nyelveket besz�l� balti finnek (f�leg balti t�pus). Ennek az ellentmond�snak a felold�s�ra a m�lt sz�zadt�l kezdve sz�mos hipot�zis sz�letett. A lapp n�p val�sz�n�leg a korai neolitikumban – az utols� j�gkorszak j�gtakar�j�nak a visszah�z�d�sa ut�n – a komsa kult�ra Skandin�vi�ba betelep�l� n�pess�g�b�l �s a Kr. e. 4. �vezredt�l a Kelet-Karjal�ba, Finnorsz�gba �s a Baltikumba be�raml� finnugor eredet� n�pess�gb�l sz�rmazik. Feltehet�en Kr. e. 1500-1000 k�r�l kezd�d�tt meg az �slapp kiv�l�sa a k�z�s alapnyelvb�l, mikor a balti, majd germ�n hat�s eredm�nyek�ppen a finns�gi n�pek �sei kezdtek �tt�rni a f�ldm�vel� �s �llatteny�szt� �letm�dra, m�g a lappok �sei Karjala �s Finnorsz�g ter�let�n magukba olvasztott�k Fennoskandia �slak�it. A sz�mi n�p minden bizonnyal sz�mos embercsoport egybeolvad�sa folyt�n alakult ki. Erre utalnak a k�l�nb�z� ter�leten �l� lapp n�pcsoportok k�z�tti antropol�giai �s genetikai elt�r�sek.

A lapp nyelv a k�s�bbiek sor�n t�bb ezer �ven �t �rintkezett a balti finn nyelvekkel, els�sorban a finnel �s karjalaival, majd a skandin�v nyelvekkel �s az orosszal.

 

D�l-Finnorsz�gb�l �s Karjal�b�l a lappok egyre �szakabbra v�ndoroltak a terjeszked� finn �s karjalai telep�l�sek, valamint feltehet�en az ad�ztat�s el�l. A v�ndorl� vadr�neket k�vetve a lappok �sei legk�s�bb a Kr. u. 1. �vezred folyam�n fokozatosan �rt�k el a Jeges-tengert �s mai lak�hely�ket. Ezzel egyidej�leg kezdtek r�t�rni a r�nszarvasteny�szt�sre is, de ez csak a 16. sz�zadt�l kezdve v�lt jelent�ss�.

 

A lapp n�p t�rt�nelm�nek felv�zol�sakor meg kell eml�teni, hogy ez a hagyom�nyos �letform�j�t sok�ig meg�rz� term�szeti n�p nem teremtett nagy birodalmat, nem ig�zott le m�s n�peket, hanem �lte a maga �let�t, amely �lland� k�zdelem volt a term�szeti er�kkel.

 

T�rt�nelm�k – az ut�bbi m�sf�l ezer �vben – egyr�szt egyfajta lass� visszah�z�d�s m�s n�pek el�l, m�sr�szt, mivel nem alkottak saj�t �llamot, t�rt�nelm�k az �llamalkot� nemzetek (norv�g, sv�d, finn, orosz) t�rt�nelm�nek r�sze, melyben fontos szerep jut a lappok megad�ztat�s�nak.

 

A g�r�g P�theasz Kr. e. 325-ben val�sz�n�leg �ket eml�tette, mikor az �szakon �l� phinai n�pr�l �rt. Tacitus Germania c�m� munk�j�ban (Kr. u. 98) a fenni n�p bemutat�sakor minden bizonnyal az �slappok mindennapi �let�r�l sz�molt be, nem sok dics�retet pazarolva r�juk, igen vadaknak festette le �ket. A 9. sz�zadban a viking Halogalandi Ott�r tett r�luk eml�t�st a Kola-f�lsziget le�r�sakor (terfinne). Az orosz kr�nik�kban 1000 k�r�l szerepeltek el�sz�r (lop). A 12. sz�zad v�g�n a d�n Saxo Grammaticus a lappokat j� �j�szoknak �s s�el�knek nevezte, ezenk�v�l var�zsl�knak �s j�soknak is.

 

A lapp elnevez�s a 12. sz�zadban jelent meg a sv�d nyelvben, amelyet tal�n a vikingek haszn�ltak el�sz�r a Ladoga-t� k�rny�ki telep�l�seiken. Kor�bban a finn terminus volt haszn�latban n�luk. (Egy�bk�nt a lappok maguk a lapp elnevez�st pejorat�vnak �rzik, ez�rt egyre ink�bb terjed bels� nev�k, a sz�mi haszn�lata).

 

Nagyj�b�l a 9. sz�zadt�l kezd�d�tt a lappok rendszeres ad�ztat�sa. A norv�g kir�ly olyan jogokkal ruh�zta fel h�b�reseit, hogy azok ad�t szedhettek a lappokt�l �s kereskedhettek vel�k. A norv�gokon k�v�l ad�ztatt�k a lappokat a sv�dek, a finnek, a karjalaiak �s az oroszok is. Gyakran el�fordult, hogy a kezdetben pr�mekben �s halban fizetend� ad�t egyszerre t�bben is beszedt�k. A k�m�letlen ad�ztat�s, valamint a norv�g, a sv�d �s a finn parasztok �szak fel� terjeszked�se egyre kevesebb teret hagyott a lappok sz�m�ra, hogy hagyom�nyos �letm�djukat �zz�k, s a m�g lakatlan ter�letek fel� szorultak. A sv�d kir�ly m�r a 14. sz�zad k�zep�n ad�mentess�get �g�rt azon alattval�inak, akik Lappf�ldre k�lt�ztek. Ugyanez ism�tl�d�tt meg a 17. sz�zad m�sodik fel�ben, XI. K�roly kir�lys�ga idej�n.

 

Az ad�behajt�st a kir�lyok gyakran b�rbe is adt�k. Sv�dorsz�gban ezt I. Guszt�v idej�ben sz�ntett�k meg, ett�l kezdve az ad�k az �llamot illett�k. A karjalaiak ad�behajt�si joga el�sz�r Novgorodra, majd a 15. sz�zad v�g�t�l Moszkv�ra sz�llt. Lappf�ld ad�ztat�sa nemzetk�zi k�rd�s is volt, a h�bor�kat lez�r� b�keszerz�d�sekben is szerepelt. A Sv�dorsz�g (amelyhez akkor Finnorsz�g is tartozott) �s D�nia–Norv�gia k�z�tt 1751-ben megk�t�tt str�mstadi b�keszerz�d�s z�rad�ka biztos�totta a sz�mik r�sz�re a k�t �llam k�z�tti hat�r �tj�rhat�s�g�t, a szabad f�ld- �s v�zhaszn�latot �s tengeri hal�szatot, tov�bb� teljes semlegess�get garant�lt sz�mukra a k�t szerz�d� f�l k�z�tti esetleges h�bor�ban. Ez a sz�mik jogait elismer� szerz�d�s olyan jelent�s�ggel b�rt a k�s�bbiekben, hogy azt az ut�bbi id�ben a sz�mi n�p Magna Chart�j�nak is szokt�k nevezni.

A r�nszarvasteny�szt�s velej�r�ja, hogy a lappok a r�nszarvascsord�kkal t�li �s ny�ri sz�ll�saik k�z�tt v�ndoroltak. A hat�rokon az �tj�r�st gyakorlatilag semmi sem korl�tozta.

 

A sz�mi t�rsadalom alapj�t a csal�dok k�z�ss�ge (siida) alkotta, melyek meg�lhet�s�t a k�z�s tulajdonban l�v� f�ldter�let ny�jtotta. A f�ldet csal�donk�nt vagy nemzets�genk�nt osztott�k fel.

 

A kereszt�ny t�r�t�s m�r a 11. sz�zadban megkezd�d�tt, de az ad�ztat�s megszervez�se j�val sikeresebbnek bizonyult, mint a hit terjeszt�se, mivel a lappok jelent�s r�sze m�sok sz�m�ra megk�zel�thetetlen ter�leten �lt. Lak�hely�k nyugatabbi vid�kein a 16. sz�zadt�l evang�likus templomok �p�ltek, m�g a Kola-f�lszigeten �s k�rny�k�n a 15. majd a 16. sz�zadban l�tes�ltek ortodox kolostorok, melyek jobb�gyaikk� tett�k az ottani lappokat, s gyakran maguknak saj�t�tott�k ki a legjobb hal�szhelyeket �s legel�ket. A kereszt�nys�g lassan terjedt a lappok k�z�tt, m�g a 19. sz�zadban is voltak, akik a s�m�nhit k�vet�i voltak.

 

Az Oroszorsz�ghoz tartoz� lappok 1764-ben �llami jobb�gyokk� v�ltak, de a kolostorokat is el kellett tartaniuk. Az 1861-es jobb�gyfelszabad�t�s ut�n viszont a lappok gyakran a keresked�k �s hitelez�k �ldozataiv� v�ltak. Az amerikai indi�nokhoz hasonl�an a lappok megk�rny�kez�s�ben �s f�lrevezet�s�ben a m�lt sz�zad m�sodik fel�t�l kezdve egyre gyakrabban haszn�lt�k az alkoholt.

 

A nyugatabbra fekv� lapp ter�leteken a 19. sz�zad 40-es �veit�l kezdve egyre t�bb k�vet�re tal�lt Lars Levi Laestadius lelk�sz purit�n mozgalma, mely mind a mai napig nagy n�pszer�s�gnek �rvend fenn �szakon. 1852-ben a szesz�rus�t�s betilt�s�t k�vetel� lappok egy csoportja a norv�giai Kautokein�ban meg�lte a keresked�t, felgy�jtotta a boltot, a paplakot �s a rend�r�rs�t. A lappok t�rt�nelm�nek ezt a szinte egyetlen felkel�s�t szigor� megtorl�s k�vette. K�t l�zad�t lefejeztek, heten pedig b�rt�nben pusztultak el k�z�l�k.

 

Az els� lapp nyelv� egyh�zi jelleg� k�zik�nyv 1619-ben jelent meg, s ezt k�vette 1633-ban egy katekizmus. 1755-ben l�tott el�sz�r napvil�got lappul az �jsz�vets�g, majd 1811-ben a teljes Biblia.

 

A jelenlegi Lappf�ldt�l d�lre �l� lappok a 16–18. sz�zadban fokozatosan beolvadtak m�s n�pekbe. A 18. sz�zad k�zep�n Sv�dorsz�gban �j er�re kapott a sv�dek �s a finnek telepes mozgalma, mely egyre sz�kebb keretek k�z� szor�totta a hagyom�nyos lapp gazd�lkod�st, s ez t�bbek k�zt a lappok elszeg�nyed�s�hez vezetett. A 19. sz�zad k�zep�re a sv�dorsz�gi lapp nyelv helyzete m�r annyira megrend�lt, hogy sokak sz�m�ra feleslegesnek t�nt tov�bbi fenntart�sa. Az iskolareformok egyik c�lja ny�ltan a sv�des�t�s volt, melyet hat�konyan seg�tett az �ltal�noss� v�l� sv�d oktat�si nyelv. A 20. sz�zad elej�n megv�ltozott a hivatalos �llami politika, nem t�rekedtek t�bb� az er�szakos civiliz�ci�s program v�grehajt�s�ra, de ekkorra a lapp t�rsadalom m�r menthetetlen�l boml�snak indult.

 

Norv�gi�ban a 18. sz�zad v�g�t�l kezd er�s�dni az asszimil�ci�s politika, amely a 19. sz�zad v�g�re m�r int�zm�nyes�tett norv�gos�t�ss� v�lt. Megsz�lettek az els� ny�ltan asszimil�ci�s t�rv�nyek. Nagyar�ny� telep�t�sekkel megv�ltoztatt�k a nemzetis�gi ar�nyokat. Jelent�s norv�g helys�gek j�ttek l�tre els�sorban a hat�r�vezetekben. 1905-ig ki�p�lt a norv�gos�t�s formai �s int�zm�nyes kerete. A 20. sz�zad elej�n p�ld�ul csak az vehetett f�ldet Norv�gi�ban, akinek norv�g volt a neve �s besz�lt norv�gul. A lappok teljes beolvaszt�s�t c�lz� oktat�si rendeletek a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� �vekig maradtak hat�lyban. Finnorsz�gban is jelentkeztek a finnes�t�s k�l�nb�z� form�i, ha nem is olyan �lesen, mint a fentebb eml�tett ter�leteken.

 

A Kola-f�lszigetre – melynek a nagy �szaki h�bor� (1700–1721) ut�n �tmenetileg cs�kkent a strat�giai jelent�s�ge – 1868-t�l a hat�rter�letek biztos�t�s�ra oroszokat telep�tettek, akiknek nem korl�tozt�k kereskedelmi �s v�llalkoz�i tev�kenys�g�t. A lappoknak is kedvezm�nyeket �g�rtek, ha azok felhagynak v�ndorl� �letm�djukkal. A r�gi �letforma h�tt�rbe szorul�sa el�seg�tette a vegyes h�zass�gokat �s az oroszosod�st. 1924-t�l a szovjethatalom falutan�csokat �s kolhozokat hozott l�tre, megkezd�dtek a represszi�k a kul�koknak kiki�ltottakkal szemben, megsz�ntett�k a lappok t�li sz�ll�sait, �j, k�zponti telep�l�seket l�tes�tettek. Hatalmas ter�letek ker�ltek a neh�zipar �s a hadsereg kez�be.

 

A m�vel�d�s ter�let�n azonban t�rt�nt el�rel�p�s is, terjedt az �rni-olvasni tud�s. 1933-ban latin bet�s irodalmi nyelvet hoztak l�tre a lappok sz�m�ra, melyet azt�n 1937-ben egyszerre megsz�ntettek. 1933-ban 17 iskol�ban folyt lapp nyelv� oktat�s. Murmanszkban lapp tan�t�kat is k�peztek. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n felgyorsult az oroszosod�s, amit el�seg�tett az �let �tszervez�se, az �letm�d megv�ltoz�sa. Kev�s a munkalehet�s�g, az alkoholizmus n�pbetegs�gnek sz�m�t. Az ipari hullad�k, a neh�zf�mek �s a savas es�k mind kil�t�stalanabb� teszik a helyi lakoss�g �let�t. 1989-ben a murmanszki k�rzetben 1990 lapp �lt, akiknek 42,2%-a besz�lte m�g anyanyelv�t. Jelenleg az als� tagozaton maradt n�h�ny lapp �ra az oktat�sban. Az 1980-as �vekben feleleven�tett�k a 30-as �vekben l�trehozott irodalmi nyelvet, de most m�r cirill bet�kkel.

 

Norv�gi�ban a 20. sz�zad elej�n jelentek meg a sz�mik els� szervezetei, amelyek a f�ldhaszn�lati jog�rt �s a norv�gos�t�si politika ellen k�zd�ttek.

 

1944 �sz�n a szovjet–finn fegyversz�neti egyezm�ny �rtelm�ben a finnek megt�madt�k a visszavonul� n�met csapatokat, amelyek azt�n bossz�b�l szinte az eg�sz Lappf�ldet fel�gett�k. Ezzel egyidej�leg az ortodox koltta-lappok �ttelep�ltek Finnorsz�gba, mivel a hat�rok megv�ltoz�s�val nem akartak a Szovjetuni�hoz ker�lni.

 

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Finnorsz�gban �s a k�t skandin�v orsz�gban javult a lappok helyzete, s ezzel p�rhuzamosan – f�leg az 1960-as �vekt�l – er�s�d�tt a lappok nemzeti �ntudata.

 

1950–51-ben Norv�gi�ban �s Sv�dorsz�gban egys�ges irodalmi nyelvet hoztak l�tre a sz�mik r�sz�re.

 

1953-t�l Finnorsz�gban �s a skandin�v orsz�gokban sz�mi konferenci�kat rendeznek, 1956-t�l pedig 15 tag� Sz�mi Tan�csot hoztak l�tre, amelyben 1992-t�l az oroszorsz�giak is k�pviseltetik magukat. 1974-ben megalap�tott�k a Sz�mi Int�zetet. A k�t skandin�v orsz�gban �s Finnorsz�gban k�l�n sz�mi parlament (vagy n�pgy�l�s) m�k�dik. A 90-es �vekben olyan nyelvt�rv�nyek sz�lettek, melyek bizonyos m�rt�kig a hivatalos nyelv st�tus�t biztos�tj�k a sz�mi nyelvnek. 1986-ban a sz�mi konferencia elfogadta a sz�mi nemzeti z�szl� �s himnusz haszn�lat�t. Sokat javult az ut�bbi �vtizedekben a sz�mi nyelv� iskolai oktat�s helyzete is. H�rlapok, foly�iratok, k�nyvek jelennek meg sz�mi nyelven, vannak saj�t r�di�- �s telev�zi�s m�soraik is. A sz�mik 1976-t�l tagjai a Term�szeti („�slakos”) N�pek Vil�gtan�cs�nak (WCIP). Jelenleg tal�n legnagyobb probl�m�juk a Lappf�ld f�ldjeire �s vizeire val� tulajdonjoguk elismertet�se.

 

forr�s: finnugor.elte.hu