Istenek/Istenn�k • Asgard • Mond�k • Istenek csal�df�ja

A kereszt�nys�g megjelen�se el�tt az �szaki gem�n n�pek (sv�dek, d�nok, norv�gok �s izlandiak) k�z�s hitvil�ggal rendelkeztek, melyet ma skandin�v mitol�giak�nt emleget�nk. B�r napjainkban m�r a norv�gok k�zel 80%-a az evang�likus vall�st gyakorolja, az egykori hitvil�g kult�r�lis �r�ks�gk�nt mai napig fennmaradt. 

A skandin�v teremt�st�rt�net 
(forr�s: wikipedia) 

"�gy tartj�k, hogy kezdetben nem volt m�s csak a k�osz, melyb�l sz�tv�lt k�t orsz�g, Niflheim, az �szaki j�gorsz�g, �s Muspellheim, a d�li t�zorsz�g. A j�g �s a t�z �rintkez�s�b�l keletkezett az els� d�r�ri�s, a h�mn�s Ymir, aki k�pes volt saj�t ut�dok l�trehoz�s�ra. Bel�le keletkeztek az �ri�sok. Ymir t�pl�l�ja a megolvadt j�gb�l keletkezett teh�n, Audhumla volt. Az � nyelve nyalogatta ki a k�szikl�b�l a m�sik �ri�st, Burit, akinek k�s�bbi gyermeke sz�letett, Bur. � egy �ri�sl�nyt vett feles�g�l, majd h�rom fia sz�letett, el�sz�r Odin, majd Vili �s V�. Ezek a fi�k meg�lt�k az els� d�r�ri�s Ymirt, �s test�b�l megteremtett�k a vil�got, a h�s�b�l j�tt l�tre a f�ld, csontj�b�l a hegyek, v�r�b�l a tenger, agy�b�l a felh�k, haj�b�l a f�k, szem�ld�k�b�l pedig az emberek lakta vil�g, azaz Midgard. Ezt k�vet�en a t�zorsz�g szikr�it feldobt�k az �gre, �s �gy keletkezett a Nap, a Hold �s a csillagok. A h�rom fi�b�l lettek az els� �sz-istenek. A d�r�ri�sok a v�rb�l teremtett tengerbe vesztek, �s mind�ssze egy p�r maradt csak �letben, akik a vil�g perem�re, �szakra menek�ltek, majd ott csal�dot alap�tottak. Amikor a h�rom isten egyszer a tengerparton s�t�lt (m�s v�ltozatokban Odin, Loki �s H�nir), tal�ltak k�t fat�rzset. Az egyik�k �letet lehelt bel�j�k, a m�sikuk �rtelmet �s mozg�sk�szs�get adott nekik, a harmadik pedig megalkotta az arcukat. �gy teremtett�k az els� emberp�rt, Askot �s Embl�t. Az � nev�k jelent�se „k�risfa” �s „kicsi szilfa”. Ezt k�vet�en az istenek csak kev�s figyelmet ford�tottak az emberekre, akik �gy lassan ben�pes�tett�k eg�sz Midgardot."

A skandin�v mitol�gia vil�gk�pe
(forr�s: wikipedia)

A germ�nok hite szerint az eg�sz vil�g egy fa. Ez a fa az �r�sok szerint egy �ri�si k�risfa, melynek neve Yggdrasil, �s ez az alvil�gt�l eg�szen Asgardig, az istenek lakhely�ig, azaz a mennyorsz�gig �r fel. Ut�bbi a Bifr�szt nev� sziv�rv�nyh�don �tkelve k�zel�thet� csak meg, itt tal�lhat� a Valhalla, azaz a h�s�k csarnoka, ahol a csat�ban elesett harcosok lelkei gy�lnek �ssze, �s k�sz�lnek a v�gs� �sszecsap�sra, amely a Ragnar�k alatt k�vetkezik be. A Valhall�ban �l Heidrun kecske is, aki Odin harcosainak a m�zs�rt adja, melyet a lakom�kon isznak. A vil�gfa els� gy�kere vezet Niflheimbe, a holtak otthon�ba, amelynek uralkod�ja H�l, Loki l�nya, �s a Pr�zai Edda szerint ez a v�gs� lakhelye az itt a F�ld�n elhunytak t�bbs�g�nek. A m�sodik gy�k�r az �ri�sok orsz�g�ba vezet, melyet j�g �s h� bor�t, ott van a Mimir-forr�s is, azaz a tud�s forr�sa, melyb�l maga Odin is ivott. V�g�l a harmadik gy�k�r a Norn�k legokosabbj�nak, Urdnak forr�s�ig ny�lik. Enn�l a forr�s�n�l az istenek mindennap tal�lkoznak, hogy igazs�got osszanak. Valahol d�len tal�lhat� Muspell, a t�z�ri�sok birodalma. Az alvil�g �s a mennyorsz�g k�z�tt tal�lhat� Midgard, ahol az emberek �lnek. Midgardot �s az Utgardot k�r�l�leli az �ce�n, ahol Jormungand, a Midgard-k�gy� tany�zik. A fa legmagasabb �g�n egy arany kakas figyeli a horizontot, hogy figyelmeztesse az isteneket, ha �si ellens�geik, az �ri�sok t�mad�sra k�sz�ln�nek ellen�k. Asgard perem�n figyel Heimdall isten is, akinek k�rtje egy napon a v�gs� csat�ra h�vja majd az �sz-isteneket azok ellen, akik veszt�ket akarj�k. Az olyan s�rk�nyok (s�rk�nygy�kok), mint p�ld�ul Nidhogg c�lja, hogy a vil�gf�t elpuszt�ts�k, �s ez�rt annak gy�kereit r�gj�k, a Norn�k ezt a szent forr�sv�zzel �nt�zik, hogy ki ne sz�radjon.