Sz�rmaz�si orsz�g: Norv�gia

Eredeti feladata: vad�szkutya

Marmagass�ga: 32-38 cm

S�lya: 7 kg

 

 

Jelleme

 

A lundehund vid�m, csintalan, igen mozg�kony �s lelkes kutya. Hajlamos az akaratoss�gra is, de nem makacs. �rtelmes, s�t ravasz fajta. Nagyon szereti az embereket, de egyed�l is elvan. Ritk�n ugat, de ha valami bajt �rez, akkor kiereszti hangj�t.

 

T�rsas viselked�se

 

�ltal�ban j�l kij�n a fajt�rsaival �s a gyerekkel is, �s a h�zi�llatokkal val� kapcsolata is probl�mamentes. Az idegenekkel t�bbnyire k�z�ny�sen viselkedik, �s hosszabb id�n �t �vatos marad.

 

Sz�rzet�pol�si ig�nye

 

A lundehund sz�rzete �tlagos mennyis�g� �pol�st ig�nyel. A vedl�si id�szakban k�rtol�kef�vel lehet a legk�nnyebben elt�vol�tani az elhalt �s kilazult sz�rsz�lakat. A karmait r�viden kell tartani.

 

Tan�t�sa

 

E fajta nevel�s�ben a lehet legnagyobb v�ltozatoss�gra kell t�rekedni, mert ha t�l sokszor kell ugyanazt a gyakorlatot megism�telnie, szinte bizonyosan fel fog l�zadni. Ha viszont a gyakorlatokat sz�rakoztat� m�don t�lalj�k neki, akkor gyorsan �s hat�konyan tanulja meg a parancsokat, �s �ltal�ban, el�gedett is lesz. Nagyon fontos, hogy a gazd�ja mindig k�vetkezetes �s egy�rtelm� legyen.

 

Mozg�sig�nye

 

A fajta a mozg�sig�ny ter�n is �tlagosnak mondhat�, de szereti, ha van mit csin�lnia. A rendes napi s�t�k �s n�mi j�t�k a kertben �ltal�ban m�r kiel�g�tik a norv�g lundehund mozg�ssz�ks�glet�t. Mindenk�ppen eml�t�st �rdemel, hogy ez a kutya remek�l el tudja sz�rakoztatni �nmag�t is a labd�z�ssal �s m�s hasonl� dolgokkal. Ha a gazd�ja szereti a hossz� s�t�kat, a lundehund sz�vesen vele tart, hiszen hossz� �r�kig b�r gyalogolni an�lk�l, hogy elf�radna.

 

Alkalmaz�sai

 

Ez a ritka kutya manaps�g m�r nem gyakorolhatja eredeti feladat�t, ez�rt els�sorban t�rsk�nt tartj�k. Gyorsas�ga �s �gyess�ge miatt �rdemes lehet elind�tani az �gyess�gi pr�b�kon.

 

Egy�b tudnival�k

 

A szak�rt�k nem tudnak megegyezni abban, hogy ez a rendk�v�l ritka fajta a canis familiaris (azaz a h�zi kutya) fajt�ba tartozik-e. Lehets�ges ugyanis, hogy ink�bb a canis ferus (�si vadkutya) fajt�nak tagja, mivel t�bb olyan von�sa is van, amelyek m�s fajt�kn�l nem fordulnak el�. K�pes p�ld�ul elz�rni a f�l�t, hogy megv�dje azt a bel� hull� port�l �s s�rt�l, amikor a sziklahasad�kokban k�szik. Ezt a k�pess�g�t olyankor is felhaszn�lja, ha nem tetszik neki a gazd�j�t�l kapott parancs. R�ad�sul minden l�b�n hat l�bujja �s nyolc talpp�rn�ja van. A lundehund az egyetlen olyan kutyafajta, amely oldalra is ki tudja ny�jtani a mells� l�bait. Az a k�pess�g nem ismert fajt�kn�l, hogy a fej�t teljesen vissza tudja hajtani a h�ta f�l�tt - ennek a sz�k sziklahasad�kokon val� �tk�sz�s k�zben veheti haszn�t.

 

Tov�bb: A norv�g (norsk) lundehundot t�bb mint n�gysz�z �ve arra tan�tott�k, hogy lund�kat fogjon el �lve Vaer�y �s R�st sziget�nek meredek szikl�i k�z�tt, �s gazd�j�hoz vigye �ket. A sz�p, ma szigor�an v�dett madarak barlangokban �lnek f�vel ben�tt, meredek, nehezen megk�zel�thet� szikl�kon. Ehhez a speci�lis feladathoz a lundehund n�h�ny saj�tos tulajdons�got fejlesztett ki. �gy �t kifejlett l�bujja van viszonylag nagy talpp�rn�val �s k�t kieg�sz�t� farkaskarma a cs�sz�s szikl�kon val� biztosabb l�p�s v�gett. Hogy �gyesebben tudjon beb�jni a barlangokba, mells� l�bait 90 fokban el tudja ford�tani, vagyis t�k�letesen kiny�jtja a test�t�l. F�l�t a nedvess�gt�l �s a piszokt�l v�dend� be tudja hajtani �s becsukni a f�lkagyl�j�t. �gy t�nt, a madarak vad�szati tilalma ennek az egyed�l�ll� fajt�nak a sors�t is megpecs�teli, kutyabar�tok azonban idej�ben meg tudt�k menteni. Kezdetben tiltott�k kivitel�t az orsz�gb�l, mert olyan kev�s teny�sz�llat volt. Ma m�r itt-ott ki�ll�t�sokon is lehet l�tni lundehundot. Temperamentumos, figyelmes, ragaszkod� k�s�r�, idegenekkel szemben tart�zkod�. Gy�r�s farka van. Sz�ne: v�r�s-barna fak�ig fekete sz�r-v�gekkel vagy fekete vagy sz�rke feh�r jegyekkel vagy feh�r s�t�t jegyekkel.

A finn kop� norv�g megfelel�je. Sok szempontb�l hasonl�tanak egym�sra, eredet�k k�z�s, s haz�j�n k�v�l egyik sem ismert. A norv�g kop� er�s, robosztus alkat� kutya, b�rmilyen �ghajlathoz �s terephez k�pes alkalmazkodni. Rendk�v�l j� vad�sz, ak�r egy �ll� napig k�pes meg�ll�s n�lk�l k�vetni a zs�km�nyt. Azt mondhatn�nk, ink�bb maratoni fut�, mint sprinter.

 

 

Testi adotts�gok

 

A kan ide�lis marmagass�ga 53 cm, a szuk�� 50 cm, 3 cm-es elt�r�s elfogadott. Ennek a k�zepes termet� kuty�nak az izomzata �s a csontozata j� fel�p�t�s�, testes, megjelen�se m�gis eleg�ns �s ar�nyos, cseppet sem t�nik lomh�nak. Kopony�ja dombor�, stopja kifejezett, nem horpadt, arcorra sz�gletes, orrnyerge sz�les, orrt�kre fekete. Nagy, kerek, s�t�t szemei adj�k e sz�p �s k�zkedvelt kuty�nak a kifejez� tekintet�t. F�lei k�z�pmagasan t�z�ttek, sz�lesek, elkeskenyednek, m�rs�kelten hossz�ak, lel�g�k, nem kunkorodnak. Sz�re er�s, s�r�, sz�pen f�nylik, nem t�l r�vid, egysz�n� fekete vagy a k�k k�l�nf�le �rnyalatai s�rg�sbarna vagy feh�r foltokkal. A sz�rzeten megengedettek a nagy foltok, de sosem bor�thatnak a testfel�let fel�n�l nagyobb r�szt, ez ugyanis a hivatalos sz�vets�gek �ll�sfoglal�sa szerint er�sen megk�rd�jelezi a fajta tisztas�g�t.

 

Jellem �s alkalmazkod�k�pess�g

 

A norv�g kop� ide�lis t�rs, k�rnyezet�hez kedves, a gyerekekkel nagyon toler�ns, ha egyszer megismerte �s megszokta �ket. J�l tarthat� m�s kuty�kkal egy�tt, �ltal�ban v�ve nagyon nyugodt. Gyorsan tanul.

 

Gondoz�s �s testmozg�s

 

Ugyanazok a tan�csok adhat�k, mint a finn kop� eset�ben, plusz m�g azt, hogy �gyelj�nk f�lei tisztas�g�ra. Terepi viszonyok k�t�tt legy�nk k�l�n�sen �vatosak, nehogy kir�ndul�s k�zben kuty�nk elk�borolhasson.

 

Le�r�sa

 

K�zepes termet�, n�gysz�gletes testalkat� kutya. Feje hossz�, arcorri r�sze sz�gletes. Szeme s�t�tbarna. F�le lel�g. T�rzse er�teljes, izmos. V�gtagjai egyenesek, p�rhuzamosak. Farka a cs�nkig �r, lel�g, ha figyel, v�zszintesen tartja. Sz�rzete s�r�, r�vid, testhez simul�. Sz�ne fekete vagy k�kesfekete p�tty�s. Marmagass�ga 50-55 cm (kan), ill 48-53 cm (szuka); testt�mege 16-22 kg.

 

Eredete

 

Norv�gi�ban kialakult, �shonos fajta.

 

Tulajdons�gai

 

Teny�szt�i szerint egyenes jellem�, sz�v�s, ig�nytelen, munkaszeret�, k�nnyen, gyorsan tanul. L�nyeg�ben csak a skandin�v orsz�gokban n�pszer�, m�sutt nemigen ismerik.

 

Alkalmaz�sa

 

A dunker haz�j�ban igen sokra tartott, elismert vad�szkutya. A kop�k csal�dj�ba tartozik, de ma m�r kedvtel�sb�l is tartj�k.

Sz�rmaz�si orsz�g: Norv�gia

Eredeti feladata: vad�szkutya

Marmagass�ga: 49-52 cm

S�lya: 19-23 kg

 

 

Jelleme

 

A norv�g elkhund mozg�kony, egyszer�, magabiztos kutya, bar�ts�gos �s kiegyens�lyozott term�szettel. J�zan �s el�gg� sz�v�s, a szagl�sa pedig kiv�l�. Ha �gy �rzi, hogy valami nincs rendben, azt ugat�ssal jelzi, s vesz�ly eset�n csal�dja v�delm�re kel. Ennek ellen�re nem igazi h�z�rz�. Meglehet�sen �rtelmes, �s b�r szeret csal�dja k�zel�ben lenni, az is vitathatatlan, hogy f�ggetlen, �n�ll� akarat� kutya.

 

T�rsas viselked�se

 

Az idegenekkel szemben kiss� tart�zkod�, a csal�d bar�tait azonban rendszerint lelkesen �dv�zli. A gyerekekkel j�l kij�n, de azt nem t�ri, hogy bosszants�k. M�s kuty�kkal rendszerint nincsen semmi baja, de a norv�g elkhundok k�z�tt is akadnak domin�nsabb term�szet� egyedek. Ha nincs hozz�szokva a macsk�khoz �s az egy�b h�zi�llatokhoz, akkor az azokkal val� tal�lkoz�s gondokat okozhat, �m ha megfelel�en szocializ�lt�k, akkor �ltal�ban j�l kij�n vel�k.

 

Sz�rzet�pol�si ig�nye

 

A norv�g elkhund sz�rzete viszonylag kev�s t�r�d�st ig�nyel. A vedl�si id�szakban egy k�tsoros f�mfog� f�s� a legalkalmasabb az elhalt �s kilazult sz�rsz�lak elt�vol�t�s�ra. A sarkvid�ki ebek t�bbs�g�hez hasonl�an a norv�g elkhundnak sincs kutyaszaga. Sz�rzete a v�znek �s a szennyez�d�snek is ellen�ll, ami azt jelenti, hogy f�rdet�s vagy �sz�s ut�n gyorsan megsz�rad, a piszok pedig k�nnyen let�r�lhet� r�la.

 

Tan�t�sa

 

Noha ez a kutya kiss� �nfej�, �s nem fog engedelmesen hever�szni gazd�ja l�b�n�l, m�gsem annyira �n�ll� term�szet�, mint m�s skandin�v vad�szkuty�k. A nevel�se sor�n igen fontos, hogy a gazd�ja hat�rozottan, ugyanakkor szeretettel �s igazs�gosan b�njon vele. Jelleme fejl�d�s�re nagyon rossz hat�ssal lehet a szigor� b�ntet�s �s a meger�ltet� k�pz�s. Ha �gy �rzi, hogy igazs�gtalanul b�ntetik, a norv�g elkhund m�lyen megb�nt�dhat, amit azzal fejez ki, hogy hossz� id�n �t tudom�st sem vesz az �t s�rt� szem�lyr�l. K�pz�se sor�n nagy figyelmet kell ford�tani a "hozz�m!" parancs teljes�t�s�re.

 

Mozg�sig�nye

 

Noha �vtizedek �ta sok norv�g elkhundot tartanak t�rsk�nt, a fajta m�g ma is k�zel �ll term�szetes �llapot�hoz. Igazi munkakutya, amelynek naponta legal�bb egy �r�nyi lehet�s�get kell adni mozg�sig�nye kiel�g�t�s�re. Gazd�ja nyugodtan elviheti ker�kp�ros s�t�ltat�sra, vagy mondjuk hossz� t�r�kra. Minden kutya im�d szabadon rohang�lni az erd�ben - ez al�l a norv�g elkhund sem kiv�tel, �m ha meg�rzi valami vad szag�t, nagyon val�sz�n�, hogy �rra lesz rajta a vad�sz�szt�ne. Az eleget mozg� kutya a lak�sban nyugodtan fog viselkedni.

 

Alkalmaz�sai

 

Sz�rmaz�si orsz�g�ban f�k�nt a szarvas vad�szatra haszn�lj�k, m�shol viszont els�sorban csal�di kutyak�nt tartj�k. Meg lehet k�s�relni p�ld�ul az �gyess�gi pr�b�kon val� ind�t�s�t, de mindig legyen a f� szempont, hogy a kutya j�l �rezze mag�t.

 

Egy�b tudnival�k

 

Vannak tiszta fekete sz�n� p�ld�nyok is, amelyeket n�mi feh�r rajzolat d�sz�t. Ezeket k�l�n fajtak�nt tartj�k sz�mon (norv�g fekete elhund), �s viszonylag ritk�k.

 

Sz�rmaz�si orsz�g: Norv�gia

Eredeti feladata: juh�szkutya �s vid�ki h�z�rz�

Marmagass�ga: 41-47 cm

S�lya: 13-19 kg

 

 

Jelleme

 

�rtelmes, er�s, energikus, a szabadban f�radhatatlan kutya, amely a lak�sban azonban nyugodtan viselkedik. Kedves, a gazd�ja �s a csal�dja ir�nt odaad�. �ber �s figyelmes, nagyon szeret ugatni. B�tor, magabiztos, �s igen j� az alkalmazkod�k�szs�ge. Egyszer� term�szet� eb, amely vid�man �li az �let�t.

 

T�rsas viselked�se

 

Rendszerint nagyon j�l kij�n a gyerekekkel, a kuty�kkal �s az egy�b h�zi�llatokkal is. A l�togat�k �rkez�s�t igen hangos csahol�ssal jelzi, de enn�l t�bbet nem tesz; a h�zat nem v�di meg.

 

Sz�rzet�pol�si ig�nye

 

Sz�rzete gondos �pol�sa nem t�l neh�z feladat. A vedl�si id�szakban egy k�rtol�kef�vel kell elt�vol�tani az aljsz�rzet �s a fed�sz�rzet elhalt �s kilazult sz�rsz�lait. A megfelel�en gondozott norv�g buhundnak nincs kutyaszaga.

 

Tan�t�sa

 

Ez a kutya nagyon �rtelmes �s sz�vesen tanul, ugyanakkor igen �rz�keny is. Emiatt a szigor� nevel�si m�dszerek nem aj�nlhat�k n�la. Nevel�se sor�n k�vetkezetess�gre �s v�ltozatoss�gra kell t�rekedni.

 

Mozg�sig�nye

 

A norv�g buhund energikus �s hihetetlen�l kitart� kutya, amely nem szereti a t�tlens�get. Rendszeresen meg kell engedni neki, hogy p�r�z n�lk�l kifutkossa mag�t. Er�s terel�si �szt�ne miatt soha nem t�volodik t�l messzire a gazd�j�t�l. Ha kimarad egy-egy napi mozg�s, a kutya k�nnyen elviseli.

 

Alkalmaz�sai

 

Eleven term�szet� �s kiv�l� �rtelmi k�pess�gei miatt alkalmas egyes kuty�s sportokra, p�ld�ul az �gyess�gi pr�b�kra �s a labd�z�sra (flyball). A sok ism�tl�ssel j�r� engedelmess�gi pr�b�k azonban nem neki val�k.