Sz�rmaz�si orsz�g: Norv�gia

Eredeti feladata: vad�szkutya

Marmagass�ga: 32-38 cm

S�lya: 7 kg

 

 

Jelleme

 

A lundehund vid�m, csintalan, igen mozg�kony �s lelkes kutya. Hajlamos az akaratoss�gra is, de nem makacs. �rtelmes, s�t ravasz fajta. Nagyon szereti az embereket, de egyed�l is elvan. Ritk�n ugat, de ha valami bajt �rez, akkor kiereszti hangj�t.

 

T�rsas viselked�se

 

�ltal�ban j�l kij�n a fajt�rsaival �s a gyerekkel is, �s a h�zi�llatokkal val� kapcsolata is probl�mamentes. Az idegenekkel t�bbnyire k�z�ny�sen viselkedik, �s hosszabb id�n �t �vatos marad.

 

Sz�rzet�pol�si ig�nye

 

A lundehund sz�rzete �tlagos mennyis�g� �pol�st ig�nyel. A vedl�si id�szakban k�rtol�kef�vel lehet a legk�nnyebben elt�vol�tani az elhalt �s kilazult sz�rsz�lakat. A karmait r�viden kell tartani.

 

Tan�t�sa

 

E fajta nevel�s�ben a lehet legnagyobb v�ltozatoss�gra kell t�rekedni, mert ha t�l sokszor kell ugyanazt a gyakorlatot megism�telnie, szinte bizonyosan fel fog l�zadni. Ha viszont a gyakorlatokat sz�rakoztat� m�don t�lalj�k neki, akkor gyorsan �s hat�konyan tanulja meg a parancsokat, �s �ltal�ban, el�gedett is lesz. Nagyon fontos, hogy a gazd�ja mindig k�vetkezetes �s egy�rtelm� legyen.

 

Mozg�sig�nye

 

A fajta a mozg�sig�ny ter�n is �tlagosnak mondhat�, de szereti, ha van mit csin�lnia. A rendes napi s�t�k �s n�mi j�t�k a kertben �ltal�ban m�r kiel�g�tik a norv�g lundehund mozg�ssz�ks�glet�t. Mindenk�ppen eml�t�st �rdemel, hogy ez a kutya remek�l el tudja sz�rakoztatni �nmag�t is a labd�z�ssal �s m�s hasonl� dolgokkal. Ha a gazd�ja szereti a hossz� s�t�kat, a lundehund sz�vesen vele tart, hiszen hossz� �r�kig b�r gyalogolni an�lk�l, hogy elf�radna.

 

Alkalmaz�sai

 

Ez a ritka kutya manaps�g m�r nem gyakorolhatja eredeti feladat�t, ez�rt els�sorban t�rsk�nt tartj�k. Gyorsas�ga �s �gyess�ge miatt �rdemes lehet elind�tani az �gyess�gi pr�b�kon.

 

Egy�b tudnival�k

 

A szak�rt�k nem tudnak megegyezni abban, hogy ez a rendk�v�l ritka fajta a canis familiaris (azaz a h�zi kutya) fajt�ba tartozik-e. Lehets�ges ugyanis, hogy ink�bb a canis ferus (�si vadkutya) fajt�nak tagja, mivel t�bb olyan von�sa is van, amelyek m�s fajt�kn�l nem fordulnak el�. K�pes p�ld�ul elz�rni a f�l�t, hogy megv�dje azt a bel� hull� port�l �s s�rt�l, amikor a sziklahasad�kokban k�szik. Ezt a k�pess�g�t olyankor is felhaszn�lja, ha nem tetszik neki a gazd�j�t�l kapott parancs. R�ad�sul minden l�b�n hat l�bujja �s nyolc talpp�rn�ja van. A lundehund az egyetlen olyan kutyafajta, amely oldalra is ki tudja ny�jtani a mells� l�bait. Az a k�pess�g nem ismert fajt�kn�l, hogy a fej�t teljesen vissza tudja hajtani a h�ta f�l�tt - ennek a sz�k sziklahasad�kokon val� �tk�sz�s k�zben veheti haszn�t.

 

Tov�bb: A norv�g (norsk) lundehundot t�bb mint n�gysz�z �ve arra tan�tott�k, hogy lund�kat fogjon el �lve Vaer�y �s R�st sziget�nek meredek szikl�i k�z�tt, �s gazd�j�hoz vigye �ket. A sz�p, ma szigor�an v�dett madarak barlangokban �lnek f�vel ben�tt, meredek, nehezen megk�zel�thet� szikl�kon. Ehhez a speci�lis feladathoz a lundehund n�h�ny saj�tos tulajdons�got fejlesztett ki. �gy �t kifejlett l�bujja van viszonylag nagy talpp�rn�val �s k�t kieg�sz�t� farkaskarma a cs�sz�s szikl�kon val� biztosabb l�p�s v�gett. Hogy �gyesebben tudjon beb�jni a barlangokba, mells� l�bait 90 fokban el tudja ford�tani, vagyis t�k�letesen kiny�jtja a test�t�l. F�l�t a nedvess�gt�l �s a piszokt�l v�dend� be tudja hajtani �s becsukni a f�lkagyl�j�t. �gy t�nt, a madarak vad�szati tilalma ennek az egyed�l�ll� fajt�nak a sors�t is megpecs�teli, kutyabar�tok azonban idej�ben meg tudt�k menteni. Kezdetben tiltott�k kivitel�t az orsz�gb�l, mert olyan kev�s teny�sz�llat volt. Ma m�r itt-ott ki�ll�t�sokon is lehet l�tni lundehundot. Temperamentumos, figyelmes, ragaszkod� k�s�r�, idegenekkel szemben tart�zkod�. Gy�r�s farka van. Sz�ne: v�r�s-barna fak�ig fekete sz�r-v�gekkel vagy fekete vagy sz�rke feh�r jegyekkel vagy feh�r s�t�t jegyekkel.